(A peszticidek kivételével, 2020. szeptember 24.) Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (USGS) „National Water Quality Assessment (NAWQA) Project” új jelentése szerint a peszticidek széles körben elterjedtek az amerikai folyókban és patakokban, amelyeknek közel 90%-a legalább öt vagy több különböző növényvédő szert tartalmazó vízminta.Mióta az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) 1998-as elemzése kimutatta, hogy a növényvédő szerek széles körben elterjedtek az Egyesült Államok összes vízi útján, a vízi utakon a növényvédőszer-szennyezés gyakori a történelemben, és legalább egy növényvédő szer kimutatható.Több ezer tonna peszticid kerül az amerikai folyókba és patakokba mezőgazdasági és nem mezőgazdasági forrásokból, szennyezve az alapvető ivóvízforrásokat, például a felszíni és a talajvizeket.A vízi utakban a növényvédő szerek mennyiségének növekedése káros hatással van a vízi ökoszisztémák egészségére, különösen az egyes peszticidek más peszticidekkel való szinergikus hatása fokozza e hatás súlyosságát.Az ilyen jelentések fontos eszközt jelentenek az emberi, állati és környezeti egészség védelmét szolgáló megfelelő szabályozási intézkedések meghatározásához.Az USGS arra a következtetésre jutott, hogy „a toxicitás főbb tényezőinek azonosítása segíthet a folyók és patakok javításában a vízi élet minőségének javítása érdekében”.
A víz a legbőségesebb és legfontosabb vegyület a Földön, létfontosságú a túléléshez, és minden élőlény fő alkotóeleme.Az édesvíz kevesebb mint három százaléka édesvíz, és az édesvíznek csak kis része talajvíz (30,1%) vagy fogyasztásra szánt felszíni víz (0,3%).A peszticidek mindenütt elterjedt használata azonban a rendelkezésre álló édesvíz mennyiségének csökkenésével fenyeget, mivel a növényvédő szerek lefolyása, utánpótlása és helytelen ártalmatlanítása szennyezheti a közeli vízi utakat, például folyókat, patakokat, tavakat vagy földalatti vízgyűjtőket.Mivel a folyók és patakok a felszíni vizek mindössze 2%-át teszik ki, ezeket a törékeny ökoszisztémákat meg kell védeni a további károsodásoktól, beleértve a vízi biológiai sokféleség csökkenését és a vízminőség/ihatóképesség romlását.A kutatók a kutatási jelentésben a következőket írták: „[A kutatás fő célja az Egyesült Államok mezőgazdasági, fejlett és vegyes földhasználatú vízgyűjtőinek vízmintáiban talált növényvédőszer-keverékek jellemzőinek jellemzése 2013-tól 2017-ig. 2017 Ezen túlmenően a kutatók célja, hogy megértsék „a növényvédőszer-keverékek potenciális toxicitását a vízi szervezetekre, és felmérjék a keverék toxicitását okozó potenciális mozgatórugóit”.
Az országos vízminőség felmérése érdekében a kutatók az Országos Vízminőségi Hálózat (NWQN)-Rivers and Streams által 1992-ben létrehozott vízgyűjtő mintavételi helyeiről gyűjtöttek vízmintákat. Ezek a területtípusok földhasználati típusokon (mezőgazdasági, fejlett/ városi és vegyes).2013 és 2017 között a kutatók havonta gyűjtöttek vízmintákat minden vízgyűjtő helyről.Néhány hónapon belül, akárcsak az esős évszakban, a növényvédőszer-lefolyás mennyiségének növekedésével a begyűjtés gyakorisága is megnő.A kutatók tandem tömegspektrometriát és közvetlen vízinjekciós folyadékkromatográfiát alkalmaztak a vízminták peszticidek szintjének felmérésére, és összesen 221 peszticid vegyületet elemeztek szűrt (0,7 μm) vízmintákban az USGS National Water Quality Laboratoryban.A peszticidek toxicitásának felmérése érdekében a kutatók a peszticidek toxicitási indexét (PTI) alkalmazták, hogy megmérjék a peszticidkeverékek lehetséges toxicitását három osztályozási csoportban: halak, kladoceránok (kis édesvízi rákfélék) és bentikus gerinctelenek.A PTI pontszám besorolása három szintet tartalmaz, amelyek az előre jelzett toxicitás hozzávetőleges szűrési szintjét képviselik: alacsony (PTI≥0,1), krónikus (0,1 1).
Megállapítást nyert, hogy a 2013-2017 közötti időszakban legalább öt vagy több peszticid volt jelen az NWQN mintavételi helyekről származó vízminták 88%-ában.A vízminták mindössze 2,2%-a nem haladta meg a kimutatható növényvédőszer-koncentrációt.Minden egyes környezetben az egyes területhasználati típusok vízmintáiban a medián peszticid tartalom volt a legmagasabb, mezőgazdasági környezetben 24, a vegyes (mezőgazdasági és fejlett területeken) 7 növényvédőszer volt a legalacsonyabb.Középen helyezkednek el a fejlett területek, és minden vízminta 18 féle növényvédő szert halmoz fel.A vízmintákban lévő peszticidek potenciálisan akuttól krónikusig mérgezőek a vízi gerinctelenekre, és krónikus toxicitást a halakra nézve.A 221 elemzett peszticidvegyület közül 17 (13 rovarirtó, 2 gyomirtó, 1 gombaölő és 1 szinergetikus) a toxicitás fő hajtóereje a vízi taxonómiában.A PTI analízis szerint egy peszticid vegyület több mint 50%-ban járul hozzá a minta toxicitásához, míg más jelenlegi peszticidek csak kis mértékben járulnak hozzá a toxicitáshoz.A kladoceránok esetében a fő toxicitást okozó peszticid vegyületek a bifentrin, karbaril, mérgező rif, diazinon, diklórfosz, diklórfosz, tridifenuron, fluftalamid és tebupirin-foszfor.Az attriazin gyomirtó és a bifentrin, karbaril, karbofurán, mérgező rif, diazinon, diklórfosz, fipronil, imidakloprid és metamidofosz rovarirtó szerek potenciális peszticidek a bentikus gerinctelenek számára A toxicitás fő mozgatórugója.A halakra a legnagyobb hatást kifejtő peszticidek közé tartozik az acetoklór gyomirtó, a karbendazim lebontására szolgáló fungicid és a szinergikus piperonil-butoxid.
Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) elfogadta a National Water Quality Assessment ("A növényvédő szerek előfordulásának és viselkedésének felmérése a patakokban, tavakban és a talajvízben, valamint a peszticidek ivóvízellátásunk szennyezésében vagy a vízi ökoszisztémák károsodásában") (NAWQA) jelentését. .Az USGS korábbi jelentései azt mutatják, hogy a peszticidek mindenütt jelen vannak a vízi környezetben, és gyakori szennyező anyagok az édesvízi ökoszisztémákban.Az Egyesült Államokban a leggyakrabban használt peszticidek közül sok kimutatható a felszíni és a talajvízben, amelyek az amerikai lakosság felének ivóvízforrást jelentenek.Ezenkívül a peszticidekkel szennyezett folyók és patakok szennyvizet óceánokba és lagúnákba engedhetnek, például a Nagy-korallzátonyba (GBR).Közülük a GBR-minták 99,8%-át több mint 20 különböző növényvédő szerrel keverik össze.Ezek a vegyszerek azonban nemcsak a vízi élőlényekre gyakorolnak egészségkárosító hatást, hanem a felszíni vagy talajvíztől függő szárazföldi élőlényekre is.E vegyi anyagok közül sok endokrin rendellenességeket, szaporodási rendellenességeket, neurotoxicitást és rákot okozhat emberekben és állatokban, és legtöbbjük erősen mérgező a vízi szervezetekre.Ezenkívül a vízminőségi felmérések gyakran egynél több peszticid vegyület jelenlétét tárják fel a vízfolyásban, valamint a tengeri élővilágra gyakorolt ​​lehetséges toxicitást.Azonban sem az USGS-NAWQA, sem az EPA vízi kockázatértékelése nem értékeli a peszticidkeverékek lehetséges kockázatait a vízi környezetre.
További problémát okozott a felszíni és a felszín alatti vizek növényvédőszeres szennyezettsége, a hatékony víziút-monitoring és szabályozás hiánya, amely megakadályozza a növényvédő szerek felhalmozódását a vízi utakban.Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) egyik módszere az emberi és környezeti egészség védelmére a peszticidek ellenőrzése a szövetségi rovarirtó, gombaölő és rágcsálóirtó szerekről szóló törvény (FIFRA) és a tiszta vízről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban. pontforrások vízi utakon.Az EPA által nemrégiben hozott vízi közlekedési szabályozások azonban csekély hatással vannak a vízi ökoszisztémák egészségének védelmére, és a tengeri és szárazföldi fajoknak (beleértve az embert is) ezt kell tenniük.Korábban az USGS-NAWQA bírálta az EPA-t, amiért nem állapított meg elegendő növényvédőszer-vízminőségi szabványt.A NAWQA szerint „a jelenlegi szabványok és irányelvek nem szüntetik meg teljesen a vízfolyásokban a peszticidek által okozott kockázatokat, mert: (1) sok peszticid értékét nem határozták meg, (2) nem vették figyelembe a keverékeket és a bomlástermékeket, és (3) ) a szezonalitást nem értékelték.Az expozíció magas koncentrációját és (4) bizonyos típusú lehetséges hatásokat, például az endokrin zavarokat és az érzékeny egyének egyedi reakcióit, nem értékelték.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy 17 különböző peszticid a fő mozgatórugója a vízi toxicitásnak.A szerves foszfát rovarölő szerek jelentős szerepet játszanak a krónikus Cladran toxicitásban, míg az imidakloprid rovarirtó szerek krónikus toxicitást okoznak a bentikus gerinctelenekre.A szerves foszfátok a rovarirtó szerek egy osztálya, amelyek káros hatással vannak az idegrendszerre, és hatásmechanizmusuk megegyezik a vegyi hadviselésben használt idegmérgekével.Az imidakloprid rovarirtó szereknek való kitettség károsan befolyásolhatja a szaporodási rendszert, és rendkívül mérgező különféle vízi fajokra.Bár a diklórfosz, a bifentrin és a metamidofosz ritkán van jelen a mintákban, ha ezek a vegyszerek jelen vannak, akkor meghaladják a vízi gerinctelenekre vonatkozó krónikus és akut toxicitási küszöbértéket.A kutatók azonban rámutattak, hogy a toxicitási index alábecsülheti a vízi élőlényekre gyakorolt ​​lehetséges hatást, mivel a korábbi tanulmányok azt találták, hogy „a heti diszkrét mintavétel gyakran figyelmen kívül hagyja a peszticidek rövid távú, potenciális toxikus csúcsait”.
A vízi gerinctelenek, köztük a bentikus szervezetek és a kladoceránok, a táplálékhálózat fontos részét képezik, túl sok tápanyagot fogyasztanak a vízben, és táplálékforrást jelentenek a nagyragadozóknak is.A vízi utak növényvédőszer-szennyezésének hatása azonban alulról felfelé irányuló hatást gyakorolhat a vízi gerinctelenekre, és elpusztíthatja azokat a jótékony gerincteleneket, amelyek idegrendszere hasonló a szárazföldi rovarokéhoz.Ezenkívül sok bentikus gerinctelen szárazföldi rovarok lárvája.Nemcsak a vízi utak minőségének és a biológiai sokféleségnek a mutatói, hanem különféle ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a bioöntözés, a bomlás és a táplálkozás.A peszticidek bejuttatását úgy kell módosítani, hogy csökkentsék a folyókban és patakokban potenciálisan mérgező peszticidek vízi élőlényekre gyakorolt ​​hatását, különösen azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági vegyszereket szélesebb körben használják.
A jelentésből kiderül, hogy a mintában szereplő peszticidek száma évről évre változik, a mezőgazdasági területeken használják a legtöbb növényvédő szert, beleértve a gyomirtó-, rovar- és gombaölő szereket, és májustól júliusig nagy a beáramlás.A mezőgazdasági területek bősége miatt az egyes vízmintákban a középső és déli régiókban a legmagasabb a peszticidek medián tartalma.Ezek az eredmények összhangban vannak azokkal a korábbi tanulmányokkal, amelyek azt mutatják, hogy a mezőgazdasági területek közelében lévő vízforrásokban általában magasabb a szennyező anyagok szintje, különösen tavasszal, amikor a mezőgazdasági vegyszerek elfolyása nagyobb.2020 februárjában az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata beszámolt a Peszticid Kooperatív Mintavételi Projektről a Waterwaysben (az EPA által).Középnyugaton 7 folyóban 141, délkeleten 7 folyóban 73 növényvédő szert mutattak ki.A Trump-adminisztráció elvetette a Syngenta-ChemChina multinacionális vegyipari vállalat azon követelményét, hogy 2020-ig továbbra is figyelemmel kísérje a gyomirtó szerek jelenlétét a közép-nyugati vízi utakon. Ezen túlmenően a Trump-adminisztráció felváltotta a 2015-ös WOTUS „Navigable Waters Protection” szabályait. Szabályok”, amely nagymértékben gyengíti számos vízi út és vizes élőhely védelmét az Egyesült Államokban, és felhagy a vízi utakat veszélyeztető különféle szennyezési veszélyekkel.Tevékenységi tilalom.Az éghajlatváltozás hatásának erősödésével nő a csapadék, a lefolyás és a gleccserjég elolvad, ami a már nem gyártott hagyományos peszticidek befogásához vezet.A speciális peszticid-ellenőrzés hiánya mérgező vegyi anyagok felhalmozódásához és szinergiájához vezet a vízi környezetben., További szennyező vízforrások.
Az ország és a világ vízi útjainak védelme, valamint az ivóvízbe kerülő növényvédő szerek mennyiségének csökkentése érdekében a növényvédő szerek használatát fokozatosan le kell állítani, és végül meg kell szüntetni.Ezen túlmenően, a peszticidek mellett a szövetségi kormány régóta támogatja azokat a védőszövetségi szabályozásokat, amelyek figyelembe veszik a peszticidkeverékek (akár összeállított termékek, akár tényleges peszticidek a környezetben) potenciális szinergikus veszélyeit az ökoszisztémákra és a szervezetekre.Sajnos a jelenlegi adminisztratív szabályozás nem veszi figyelembe a környezet egészét, és ez egy olyan vakfoltot hoz létre, amely korlátozza azon képességünket, hogy olyan kiterjedt változtatásokat hajtsunk végre, amelyek valóban javíthatják az ökoszisztéma egészségét.A helyi és állami peszticidreform-politikák előmozdítása azonban megvédheti Önt és családját a peszticidekkel szennyezett víztől.Ezenkívül a szerves/megújuló rendszerek vizet takaríthatnak meg, elősegíthetik a termékenységet, csökkenthetik a felszíni lefolyást és az eróziót, csökkenthetik a tápanyagok iránti igényt, és kiküszöbölhetik a mérgező vegyszereket, amelyek az emberi és az ökoszisztéma életének számos aspektusát fenyegetik, beleértve a vízkészleteket is.A víz peszticiddel való szennyezettségével kapcsolatos további információkért tekintse meg a „Threat Waters” programoldalt és a „Cikkek a peszticideken túl” című „Pesticidek az ivóvizemben?” című részt.Személyes megelőző intézkedések és közösségi akciók.Mondja el az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének, hogy keményen kell dolgoznia az egészség és a környezet védelme érdekében.
Ezt a bejegyzést 2020. szeptember 24-én (csütörtökön) 12:01-kor tették közzé, és a vízi élőlények, szennyezés, imidakloprid, szerves foszfát, növényvédőszer-keverékek, víz kategóriába tartozik.Az RSS 2.0 hírfolyamon keresztül nyomon követheti a bejegyzésre adott válaszokat.Ugorhat a végére, és válaszolhat.A ping jelenleg nem engedélyezett.
document.getElementById(“megjegyzés”).setAttribute("id", "a6fa6fae56585c62d3679797e6958578");document.getElementById(“gf61a37dce”).setAttribute("id","comment");